Kicsi korom óta éreztem, hogy a hivatásom az anyaság, a segítő jelenlét – már pár évesen is a legnagyobb öröm volt, ha egy újszülöttet (vagy akár egy kiskutyát) közelről figyelgethettem, és dajkálhattam, hogy ne sírjon, hogy tudjak neki olyan biztonságot adni, hogy visszataláljon a belső békéjéhez. Ötgyerekes anyukaként, pszichológusként és coachként is lényegében ugyanezt teszem: emberek működéseit figyelem, és közben kísérem őket azzal a szándékkal, hogy tudjam adni nekik azt a biztonságot, hogy újra és újra el tudják érni és minél hosszabb időszakokra fenn tudják tartani belső egyensúlyukat, hogy minél inkább azt segítsem, hogy önmagukká válhassanak, hogy önazonosan éljenek.
Az ötödik gyerekem születése után megírtam az anyaként szerzett tapasztalataimat pszichológus szűrőmön áteresztve a Gyerekes gondolatok – Önismeret magunkért és gyermekünkért című könyvemben, melynek bővített kiadásában már a nagyobb gyerekekkel járó szülői lélekmunkáról is szólok. Öröm, hogy ez a könyv angolul is olvasható Inspired Parenting címmel.
A Covid-járvány idején vezetett Lélekápolás koronavírus idején elnevezésű blogom és a második, Lélekmódváltás – Önismereti eszközök egy felszabadultabb élethez című könyvem is egyértelműen mutatják, hogy a személyesség lett a hangom, az eszközöm, és egyben küldetésem is: vállalni a legintimebb testtájékom, a lelkem föltárását. Nem magam miatt, merthogy én sokkal inkább vagyok introvertált, hanem mert hiszem és tapasztalom, hogy a saját példámmal tudom a leghitelesebben megmutatni, hogy az önmagunk lelki karbantartása a legnagyobb közjó. A Nők Lapjában futó, Szülőlélektan című rovatomban is ennek szellemében válaszolok a hozzám fordulóknak.
Önismereti tréningeket, csoportokat is tartok, melyek során témáim leginkább a női sorsokban látott mintázatok, például a rengeteg nőnél és anyánál tapasztalt kiégés és agyonhajszoltság – igencsak dolgunk van a határainkkal. Ahogy nagyon fontos számomra az anya-lánya kapcsolat témája is, tartottam Anya-lánya lélekmozgató csoportot, és ide kapcsolódik életem egyik nagyon fontos élménye is, az anyukámmal közös, Mintáink sorsa című TEDx-előadásunk.
